Azon ötletem, hogy létrehozzak egy blogot, már régóta a fejemben volt. Azonban mindig nagyon sikeresnek bizonyultam önmagam lebeszélésében, a megalkoást illetően.
Úgy sem olvasná senki, én ehhez nem értek, nincs rá időm stb…(igen, a sablonos kifogások gyártásában is jó vagyok, pedig ha tudnátok mennyire utálom a sablonokat…. ésss….igen, én egy két lábon járó paradoxon vagyok ).
Szóval, május elsején valami láthatatlan erő megfogta kicsiny kacsóimat és rávett, hogy most már igenis álljak a sarkamra és ne csak elméleteket gyártsak, hanem végre alkossak valamit, valami maradandót, valami értelmeset, tehát így született meg eme blog.
Hogy miért csak június 10.-én íródott meg végül az első saját bejegyzésem?
hátt……… mert az a mocsok zöld-sárga- hupikék szörny, alantasabb nevén , önbizalomhiány, még mindig a fejemben zakatolt.
Hogy mi történt azóta?
Képzeljétek, beszereztem egy új házi állatot, egy rája fajtát….. azóta valahogy a szörnyem eltűntek.
Tehát most már megújult erővel, és tiszta fejjel vághatok bele abba a kalandba, amit kicsiny társadalmunk szörföző elitje csak blogolásnak hív.
Ha fenti soraim elolvasása után még mindig nem kaptatok tőlem sikítófrászt és maradt elfekvőben pár agysejtetek, akkor tartsatok velem a továbbiakban is.
További szép nyári napokat mindenkinek!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: